PARKOK

Csajkovszkij park

A park régen a Dréher kastély magánparkja volt, közparkká 1950-ben vált, ekkor még Kőbányai Ifjúsági Park néven. Mai nevét 1963-ban kapta. A parkban ma zeneszerzők szobrai sorakoznak, a névadó Csajkovkijé mellett, megtalálható még Chopin, Berlioz és Liszt Ferenc szobra is.

Dausz Gyula park

Dausz Gyula száz éve 1913-ban adta ki saját költségén a „Kőbánya Múltja és jelene – A székesfőváros X. kerületének története –számos képpel” című kötetét. Ez a munka volt az első, amely rendkívüli alapossággal, eredeti okmányok, levéltári adatok felhasználásával, az addig Kőbánya történetével foglalkozó részeredményeket összefoglalta. A könyv alapvető voltára jellemző, hogy az azóta megjelent írások mind nagymértékben támaszkodtak rá.

Gépmadár park

A Gépmadár utcai lakótelep parkosításakor, 1977-1978-ban alakították ki parkot.

Népliget

A Népliget a főváros legnagyobb közparkja. Beültetését 1855-ben kezdték, eredetileg azzal a céllal, hogy megkössék a kőbányai futóhomokot. A parkosítás az 1860-as években kezdődött Ilenczfalvi Sárkány József indítványára, akinek emléktáblája ma a Planetárium épülete előtt látható.

A szórakozást az ún. Mutatványos tér szolgálta, ahol korabeli vidámpark gyanánt mozi, vendéglők, cirkusz, céllövölde, dodzsem, barlangvasút, hajóhinta és Közép-Európa legnagyobb, leghosszabb hullámvasútja működött, valamint itt volt Kemény Henrik bábszínháza is. A Városliget tehetősebb közönségével szemben a Népliget látogatói inkább a munkások közül kerültek ki.

A II. világháború után a Mutatványos tér látványosságai lebontásra kerültek (helyét ma emléktábla őrzi), csak a bábszínháznak sikerült elkerülnie a megsemmisülést. Miután évtizedeken keresztül üresen állt, 1989-ben felújították, ám az átadáskori díszelőadást követően már nem tartottak benne előadásokat, végül 2011-ben teljesen leégett.

Szintén a Népligetben található az 1977-ben megnyitott, csillagászati előadásoknak otthont adó Planetárium épülete.

A parkot átszelő utak, sétányok magyar botanikusok, kertészek neveit viselik, de emléktáblát kapott benne a rendszertan atyja, Carl von Linné is.

Forrás: wikipedia

Óhegy park

Az Óhegy park tőszomszédságában áll a műemlékké nyilvánított Csősztorony, mivel a terület kezdetben szőlőföldekkel volt benépesítve. Később a szőlőtermesztés a bányászatnak adta át a helyét, ennek köszönhetően hatalmas alagútrendszer alakult ki, amelyet a bányászat megszűnése után a sörfőzdék hasznosítottak. A terület feltöltése az 1950-es években kezdődött, a parkosítás pedig 1973-ban. A 20 hektár területű park átadására 1975-ben került sor. A kor politikai széljárásának megfelelően a neve ekkor Magyar-Szovjet Barátság Park lett, mai nevét a rendszerváltást követően nyerte el.

Forrás: wikipedia

Rottenbiller park

A park az Előd utca 1. szám alatt található, a KÖSZI (Kőbányai Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központ) épülete előtt helyezkedik el.

A Rottenbiller park eredeti tulajdonosa a Rottenbiller család volt, akiktől Dreher Antal vásárolta meg a területet, nemsokára azonban ő is továbbadta, így lett a főváros tulajdona 1913-ban. Azóta közparkként működik. Parkosításához a 30-as években kezdtek neki, de a teljes rendbehozatal egészen az 50-es évekig váratott magára. 1973-ban itt kapott helyet Kamotsay István alkotása, Rottenbiller Lipót mellszobra.

Rottenbiller Lipót (1806-1870) a 19. század elején ügyvédként állt Pest városának szolgálatában. Az 1838-as nagy pest-budai árvíz olyan pusztítást végzett, hogy levonulása után a város kénytelen volt kölcsönért fordulni az Osztrák Nemzeti Bankhoz. Rottenbiller Lipót harcolta ki azokat a feltételeket, melyekkel a város veszteségeit sikerült minimálisra csökkenteni. 1843-ban alpolgármester lett, 1848. március 15-én ő volt az első, aki aláírta a tanács elé beterjesztett 12 pontot, június 13-án pedig főpolgármesterré nevezték ki. A szabadságharc bukása után bebörtönözték, de hat havi raboskodás után kénytelenek voltak szabadon engedni, mivel nem tudtak a tevékenységében semmi olyan kivetnivalót találni, ami a vádemelést megalapozhatta volna. Ekkor kőbányai birtokára vonult vissza, ahol nemzetgazdaságtant és francia nyelvet tanult. A változékony Habsburg politikának köszönhetően a főpolgármesteri széket még két alkalommal sikerült elfoglalnia. Először 1861-ben, de csak mindössze néhány hónapra, mivel Ferenc József meggondolta magát a magyarokkal való alkotmányos párbeszéd tekintetében. 1864-ben közgazdasági tanulmányait hasznosítva megalapította az Iparbankot és a Takarékpénztárt. A kiegyezés előkészítő szakaszában, 1865-ben tért vissza utoljára hivatalába. Ekkor már akadályozta betegsége a teendők intézésében, de másfél évig még ellátta főpolgármesteri feladatait (ez alatt az idő alatt indította el a város vízműhálózatának kiépítését). A következő, 1867-ben esedékes tisztújításon már nem indult. A közélettől teljesen visszavonult, 1868-ban egy agyvérzés ágyhoz kötötte, 1870-ben hunyt el.

Forrás: ujszo.com, 10.kerulet.ittlakunk.hu, wikipedia.org

Sportliget

A sportliget, az Újhegy park szomszédságában, az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő mögött található. Nevéhez méltóan sportpályák (foci, kosárlabda, tenisz), ping-pong asztalok is találhatók benne, de a környezet alkalmas futásra, kellemes séták megtételére, a füves területek pedig labdajátékokra, pihenésre is. A gyerekek számára játszóterek állnak rendelkezésre, kedvenceik a csúszdák.

Forrás:kirandul.hu

Újhegy park – Mély tó

Az Újhegyi lakótelep tövében található a Mély tó, körülötte az Újhegy parkkal.

A tó története a Guttmann téglagyár agyagbányájával kezdődött, amit vízbetörés miatt kellett megszüntetni. Az így kialakult bányatavakból 1977-ben kettőt feltöltöttek, a terülten parkot alakítottak ki, a harmadikat (a mai Mély tó) pihenőhelyként hasznosították.

A tó teljes egészében körbejárható, három szinten vezet körbe a járda. Maga a park dús növényzettel rendelkezik, kellemes séta- és pihenőlehetőséget biztosít a jó levegőn, a csendes környezetben. A nádasokban kacsák úszkálnak, aki halat szeretne fogni, az a bérelhető horgászstégekről megteheti. A tó közepén időszakosan (leginkább ünnepi alkalmakkor) működő szökőkút van. Az egykori téglagyárra emlékeztet, a szabadtéri téglakiállítás, amely az ott gyártott téglákból mutat be néhányat. Szintén a tó partján látható az a munkásszobor, amely az összefogást jelképezi abból az időből, amikor a park neve még Szocialista Brigádok Parkja volt.

Forrás: kirandul.hu