BUDAPESTI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN

A Budapesti Fegyház és Börtön története több mint egy évszázados múltra nyúlik vissza. A telek, melyen az építkezést 1894-ben megkezdték, a Székesfőváros adománya volt, az építész pedig, akinek a tervei alapján hozzáfogtak, az a Wagner Gyula, aki kifejezetten igazságügyi épületekre specializálódott, azok megépítésének talán legjelentősebb hazai mesterévé vált. Az ő nevéhez fűződik még például a hódmezővásárhelyi városi bíróság, a kecskeméti és székesfehérvári törvényszék palota, a váci és sopronkőhidai fegyház és börtön, valamint a szegedi Csillag is.

A hivatalos átadásra 1896. október 27-én került sor. A 800 fő befogadására alkalmas, nagyjából hét hektáron elterülő épületegyüttes eredeti neve Királyi Országos Gyűjtőfogház lett, ebből adódóan a mai napig is csak „Gyűjtő”–ként emlegetik. Az építés során szem előtt tartották a korszak technikai vívmányait, és a nyugati börtönök építészeti tapasztalatait, aminek köszönhetően a nem kis költségvetésből (kerek 4 millió korona) elkészült börtön, építészeti és épületgépészeti szempontból Európa egyik legmodernebb börtönének számított, sőt sok tekintetben még a főváros akkori viszonyait is meghaladta. Központi fűtéssel és saját áramfejlesztővel is rendelkezett. Az intézményen belül kezdte meg működését az Országos Megfigyelő és Elmegyógyító intézet is, amely mind a mai napig itt található, jelenlegi hivatalos neve: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI).

A tervek és a megépített épület ugyan az egyszemélyes elhelyezést tartották szem előtt, azonban alig telt el egy év az átadás után, a fogvatartottak létszáma már jócskán túlhaladta a férőhelyek számát, és a zsúfoltság a mai napig fennáll.

Külön említést érdemel az ún. Kisfogház, amiben 68 magán, és 156 közös zárka található. A különálló kétemeletes épület főként politikai foglyok bebörtönzésére szolgált. Már a Rákosi-rendszer is végeztetett ki itt politikai foglyokat, 1956 után pedig a megtorlások időszakának főszereplőjévé vált. Itt került sor Nagy Imre, Maléter Pál, Szabó János, Angyal István és Iván Kovács László kivégzésére is, összességében pedig több mint 200 szabadságharcos fejezte be életét e falak között.

2001. november 4-én ünnepélyes keretek között emlékhely felavatására került sor, amely bemutatja a cellákat, a siralomházat, a vesztőhelyet és mindazokat a körülményeket, amelyek között a halálraítéltek életük utolsó napjait töltötték. A mártírok névsora az emlékhely udvarán található Emlékfalon került elhelyezésre.

Intézetparancsnok:

Mészáros László bv. dandártábornok, bv. főtanácsos

Cím: 1108 Budapest, Kozma u. 13.

Telefonszám: 1/432-5900

Fax: 1/262-8444

E-mail: bfb.uk@bv.gov.hu

Web: http://www.budapestifegyhaz.hu/, http://1956-kisfoghazemlekhely.hu/

Az intézet megközelíthető:

Népstadion állomástól a 95-ös autóbusszal.

Kőbánya-Kipesti megállótól 202E, 201E és a 68-as autóbusszal.

Blaha Lujza Térről (Népszínház utca) a 28-as és a 37-es villamossal.

Forrás: budapestifegyhaz.hu, 1956-kisfoghazemlekhely.hu