TEMPLOMOK, IMAHELYEK

Budapest – Kőbányai Evangélikus Egyházközség temploma

A templom a Kápolna utca 14-ben található, amely Budapest egyetlen kör alaprajzú temploma.

Kőbánya századfordulós fejlődésének üteme lakosságának ugrásszerű növekedését hozta, ami természetesen az evangélikus vallású népesség számának gyarapodásával is járt.

Az istentiszteletek 1899-től váltak rendszeressé, az első lelkész, Majba Vilmos 50 éven keresztül szolgált Kőbányán. Tevékenysége rendkívül szerteágazó volt, alapított vasárnapi iskolát, leány és nőegyletet és az ő nevéhez fűződik az ország első evangélikus cserkészcsapatának létrehozása is.

Kezdetben az istentiszteleteket a Kápolna téri iskola tornatermében, később az Ihász utcai Református Templomban tartották. Már a század elején felmerült az önálló templom felépítésének igénye, ennek érdekében folyamatos adománygyűjtés folyt, pl. a Deák téri templomban olyan orgonahangversenyeket rendeztek, amelyek bevételeit erre a célra fordították. A megvalósítást segítendő 1908-ban a főváros telket adományozott a templom részére, azonban a telek alkalmatlan helyen volt, ezért Majba Vilmos elintézte, hogy a telek árát inkább pénzben kapják meg.

Az alapkő letételére végül 1930-ban, a felszentelésre pedig 1931-ben került sor, Raffay Sándor püspök által. A templom a II. világháborús harcok során súlyos károkat szenvedett, tornya leomlott. Helyreállítása 1990-ben történt meg, 1993-óta helyi védettséget élvez. A falak vörös téglából készültek, a belső, kör alakú térre lapos kupola borul. A fölszinten 232, a körbefutó karzaton 96 ülőhely került kialakításra. A sok ablak rendkívül jó megvilágítást biztosít.

Az oltárkép – Krisztus a kereszten – Anthonis van Dyck festményének 1941-ben készített másolata (az eredetit Bécsben a Kunsthistorisches Múzeumban lehet megtekinteni). Az oltár két oldalán hatszögletű márvány szószék és keresztelőmedence található. A bejárat fölött 1961-ben készült orgona helyezkedik el.

A templom kb. 4,5 mázsás, domborműves harangját Luther Márton születésének 450. évfordulójára, Szlezák László öntötte 1933-ban. Megszólaltatására a vasárnapi istentisztelet előtt fél órával, és annak kezdetekor kerül sor.

Virtuális séta: http://www.melon.hu/panorama/kobanya/evangelikus/kobanya_ev.swf

Cím: 1105 Budapest, Kápolna u. 14.

Telefon/Fax: 1/262-7683

E-mail: kobanya@luthertan.hu

Honlap: www.kobanya.lutheran.hu

Hivatali órák:

Kedd: 10.00-12.00, szerda: 10.00-12.00, péntek: 14.30-16.30

Forrás: kobanya.lutheran.hu/, templom.hu, wikipedia

Budapest – Kőbányai Református Egyházközség temploma

A főváros egyik legimpozánsabb református temploma az Ihász utca 15. alatt található.

Kőbánya századfordulós fejlődésének üteme lakosságának ugrásszerű növekedését hozta, ami természetesen a református vallású népesség számának gyarapodásával is járt.

dr. Beretzky Endre fiatal körorvosként úgy érezte, a konkrét betegségek gyógyításán túl páciensei lelkéért is felelősséggel tartozik, így neki köszönhetően 128 évvel ezelőtt megtartották Kőbányán az első református istentiszteletet. Felmérése szerint 732 református élt a kerületben, akiknek nehézséget okozott a lelki élet gyakorlása, mivel a legközelebbi (a Kálvin téren található) templomig 8 kilométert kellett megtenni gyalog. Beretzky kérésére Szász Károly püspök, a nemrég végzett Szabó Aladár lelkészt küldte Kőbányára. Kezdetben az istentiszteleteket kénytelenek voltak magánházakban tartani, ám a gyülekezet létszámának gyarapodása szükségessé tette egy templomépítési bizottság alapítását, melyben dr. Beretzky Endre szintén tevékeny részt vállalt.

Az 1880-óta, a templomépítési alapban összegyűlt összegnek köszönhetően a templom alapkőletétele 1898-ban történt meg. Az épület 1900 karácsonyára épült fel, de ekkor még csak a külső felszentelésre volt lehetőség, a berendezés csak évekkel később lett készen, így a végső felszentelésre 1905. november 5-én került sor. Kőbánya református lakosságának száma ekkorra már 6000-re duzzadt.

A templom a II. világháborús harcok során súlyos károkat szenvedett, mennyezete beszakadt, a helyreállítási munkálatok csak 1985-ben kezdődtek meg.

A templom neogótikus stílusban épült. Mivel lakóházakkal körbeépített környezetben áll, látványa és valódi méretei nem tudnak igazán érvényesülni. A kereszthajóval is rendelkező háromhajós épület tornya 54 méter magas, csillaggal a csúcsán. Belül a férőhelyek száma 600 fő, a szószék felett orgona található. Három haranggal rendelkezik, 1450 kg-os nagyharangja 1905-ben készült, amely Budapest legnagyobb református harangja. Istentisztelet előtt fél órával a nagyharangot egyedül 3 percig, majd kezdéskor mindhármat egyszerre szintén 3 percig szólaltatják meg.

Virtuális séta: http://digicart.hu/vs_photos/krpano/kobanya-ref.swf

Cím: 1105 Budapest Ihász utca 15

Telefon: 1/261-22-05

Honlap: www.refkobanya.hu

E-mail: szilagyi@egyhazkozseg.t-online.hu

Forrás: templom.hu, parokia.hu

Budapest – Rákosfalvai Református Egyházközség temploma

A templom a Kerepesi út 69. szám alatt található.

A terület felparcellázása és beépítése a 19. század második felében kezdődött. Az első istentiszteletre 1897 nyarán került sor, özv. Panyi Ferencné házának udvarán. Ezután egészen 1919-ig magánházaknál történtek az istentiszteletek, majd ezt követően a (mai) Álmos vezér téri iskolában. A gyülekezet a 20-as években határozott önálló templom építéséről. Az ehhez szükséges anyagiak felét a hívek adományaiból sikerült összegyűjteni, a Főváros pedig telekkel és jelentős pénzadománnyal járult hozzá az építkezés megkezdéséhez. Az alapkő letételét követően (1928. október 20.), alig fél év elteltével, 1929. május 12-én szentelte fel dr. Ravasz László püspök. A felszentelés 10. évfordulóját márvány emléktáblán örökítették meg, melyet a karzat alatt helyeztek el. A karzaton a templommal egyidős orgona áll.

Virtuális séta: http://www.melon.hu/panorama/rakosfalva_ref/rf_belter.swf

Cím: 1106 Budapest Kerepesi út 69.

Telefon: 1/260-6943

Honlap: www.rakosfalva.net

E-mail: rakosfalva@gmail.com

Hit Csarnoka

A Hit Gyülekezete saját meghatározása szerint: „…az újkori reformáció egyik magyarországi képviselőjének tartja magát.” Megalakulása 1979-re tehető. Az akkori politikai berendezkedés nem kedvezett a régi egyházaknak sem, az újonnan alakultaknak pedig még nehezebb volt a dolguk. Budaörsi istentiszteleteit csak illegalitásban tudta megtartani. Látogatásuk ellenzéki tevékenységnek minősült, a vezetőket és a rendezvényeket a titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta. A gyülekezet létszáma 1986-ban kb.500 fő volt, 1989-re, amikor elismert felekezetté nyilvánították, már kb. 2 000-re nőtt. Ma Magyarország negyedik legtámogatottabb egyháza, híveik száma meghaladja a 70 ezret.

A Hit Gyülekezete 1994-ben vásárolta meg a Pietra Épületkerámia Rt. Gyömrői úti ingatlanát, amit Hit Park névre kereszteltek. A Park legnagyobb létesítményének, a Hit Csarnokának építkezési munkálatai 1996-ban kezdődtek meg, átadására 1998-ban került sor. Az épület elsődleges funkciója a hívők hitéletének szolgálata, de multifunkciós kialakításának köszönhetően alkalmas sportesemények és kulturális rendezvények lebonyolítására is. Alapterülete 11 000 négyzetméter, a lelátókon az ülőhelyek száma 3 400. A küzdőtér is hatalmas, 2800 négyzetméter, 4 500 szék elhelyezésére van lehetőség. A Hit Park továbbépítése nem állt le, fejlesztése napjainkban is folyik.

Forrás: hetek.hu, vidamvasarnap.hu

Conti kápolna

A Conti kápolna egy fogadalmi kápolna, Conti Antal Lipót és felesége Drenker Krisztina építtette, 1739. és 1740. között annak emlékére, hogy mindketten megmenekültek a Kőbányán dühöngő kolerajárvány pusztítása elől. 1786-ban II. József elrendelte ugyan a fogadalmi kápolnák lebontását, azonban a családnak, összeköttetéseit felhasználva, sikerült megmentenie az épületet. 1938-ban ugyan felújították, de a világháború pusztításainak „köszönhetően” erősen megrongálódott. Helyreállítására 1947-ben került sor, legutóbb 1988-ban lett felújítva, ma Országos védettségű műemlék.

Elhelyezkedésének érdekessége, hogy egy szikladombon áll, mellette, mindkét oldalán úttest halad. A barokk stílusú kápolna faragott, üvegezett tölgyfaajtajának üvegfelületei növényi mintázatú, kovácsoltvas díszítéssel rendelkeznek. A kapu felett négyszögletes alaprajzú, ún. kaputorony áll, a toronysisakon pedig apostoli kereszt. A homlokzat kapu és kaputorony közti falfelületén Mária monogramos rokokó címerpajzsot láthatunk. A kápolna belseje gazdag aranyozással rendelkező, csavart oszlopos oltárt rejt. Az oltárkép az innsbruck-i Madonna másolata, de a szobrokat Conti Antal mind saját kezűleg készítette.

A kápolna előtt egy 1879-ben állított, azóta több felújításon átesett bádogkorpuszos fa feszület látható.

A kápolna két emléktáblája közül, az első a bejárat fölött, az építésnek és felújításnak, a jobb oldali falon található pedig az építtetőnek állít emléket.

Forrás: wikipedia

Kőbányai Föltámadott Krisztus templom

Az I. világháború utolsó évében Magyarország megszállt, majd a trianoni döntéssel elcsatolt részeiről sok menekült költözött át az anyaországba, főleg a fővárosba. Elhelyezésük nem volt megoldott, ezért vagonokba szállásolták el őket. Kőbánya-alsón 67 kocsiban 32 család lakott. A világháború kitörésekor Auguszta főhercegasszony kezdeményezésére indult adakozás révén, a Kőbányán épült szükségkórház épületét 1919-ben a vagonlakók számára szükséglakóteleppé alakították át. A templom építését a főhercegasszonyról elnevezett Auguszta-telep lakói részére az Erdélyből szintén ide menekült Péterfi József lelkész kezdeményezte. Az alapkő letételére 1924. június 1-én került sor, magát a templomot pedig 1925. november 15-én Zadravecz István tábori püspök szentelte fel. Az épület a II. világháborús harcok során kilenc bombatalálatot kapott, de 1947-re a hívők segítségével sikerült restaurálni. Nagyharangját, amelyet háborús célokra korábban elkoboztak, 1958-ban, orgonáját, amely elpusztult, 1950-ben tudták újjal pótolni.

A templom háromhajós. Aszimmetrikusan elhelyezkedő egyetlen tornyával és árkádos főhomlokzatával az erdélyi templomokra hasonlít. Külső oldalfalain két márvány dombormű látható, az egyik Jézus megkeresztelése, a másik Krisztus keresztről való levétele.

A templom előtti kis téren 1931-óta áll Árpádházi Szent Erzsébet mészkőből készült szobra.

Cím: 1101 Budapest Kistorony park 1.

Telefon: 1/261-03-70

Miserend: http://miserend.hu/?templom=4278

Forrás: miserend.hu

Szent György kápolna

Azok a kőbányai hívek, akik a Szent László plébániatemplomtól távolabb laktak, hitüket a Maglódi úton épült kórház kápolnájában tudták gyakorolni, de már a II. világháború előtt önálló kápolna létrehozására törekedtek. Az egyházi hatóság 1947-ben választotta le kőbányai plébániaterületéből az önálló egyházközséget. Mai helyére 1948-ban költözött. A telken, melyet megvásároltak, egy vendéglő állt, ennek átalakításával és bővítésével alakították ki a Szent György kápolnát. 1982-re a meglévő kápolna kicsinek bizonyult, mivel a területen új lakótelep létesült. Az alapkőletétellel megindult az új kápolna építése, az átadásra 1994. május 1-én került sor. 1995-től plébániaként működik.

Az épület külső megjelenésének különlegessége, hogy főhomlokzata egyben a templomtorony is. Az oltár két oldalán elhelyezett festmények egyike a névadó Szent Györgyöt ábrázolja, amint legyőzi a sárkányt, érdekessége, hogy a kép hátterében a templom látható.

Cím: 1104 Budapest Sörgyár utca 73/A

Telefon: 1/161-0208

Honlap: http://www.szentgyorgykobanya.emecclesia.hu/

Miserend: http://miserend.hu/?templom=2437

Forrás: szentgyorgykobanya.emecclesia.hu

Szent László templom

A kőbányai Szent László templom a Szent László tér 25. szám alatt található.

Kőbányán az első önálló lelkészség 1869-ben alakult meg, templomként a hívők a Conti kápolnát használták. Az önálló plébánia 1881-ben jött létre, két év múlva pedig egy új templom építését határozták el. Az ötletet a főváros is felkarolta, adakozásra szólított fel és anyagilag is hozzájárult az építkezéshez. Az elhúzódó viták pl. a templom stílusáról vagy a tervező személyéről, újabb tíz évvel késleltették a megvalósítást, végül az ötödik templomterv (Lechner Ödöné) győzött. A munkálatok kezdete 1894. A szerződés szerint a következő évben (a millenniumra) át is kellett volna adni a kész épületet, azonban a megvalósítást különféle problémák felmerülése akadályozta (pl. az alapot mélyebbre kellett ásni a vártnál és a millenniumi építkezések miatt építőanyag és munkás is kevés volt). A templom felszentelésére végül 1899. június 2-án került sor. A II. világháború rendkívüli módon megviselte a templomot (a németek kilövőállomásnak, az oroszok istállónak használták), szinte minden része megrongálódott. 1948-ra sikerült valamennyire rendbe hozni, de ez is csak az állagromlás megelőzésére volt elegendő, ráadásul 1957-ben a tető is kigyulladt és leégett a huszártorony. Valódi felújítás 1974-ben kezdődött, a külső rész restaurációja 1994-re, a belső 1997-re készült el. Mivel a templom felépítése a Kőbányán élő hívek számára a főváros megbízásából történt, ezért nem került átadásra az egyház részére, tulajdonosa ma is a Főváros.

Templomtornya (83 méter) a legmagasabb Budapesten. Alapvetően szecessziós stílusban épült, népi-magyaros részletekkel, de román, gótikus, reneszánsz, barokk, sőt perzsa stíluselemek is megtalálhatók rajta. A háromhajós, kereszthajós bazilikás rendszerű épület egy nagy és két kisebb toronnyal rendelkezik. Bejáratai felett látható mozaikok, Róth Miksa munkái.

Virtuális séta: http://digicart.hu/vs_photos/krpano/kobanya-szt-laszlo.swf

Cím: 1102 Budapest Szent László tér 25.

Telefon: 1/261-2814

Honlap: http://www.szentlaszlo.net/

E-mail: info@szentlaszlo.net

Külső Kőbányai Szent Család plébániatemplom

A Külső Kőbányai Szent Család plébániatemplom a Kada utca 25-ben található.

1924-ben Dr. Valkony Ferenc hitoktató szervezte meg a Kisegítő Kápolna Egyesületet azon hívők számára, akik ezen a környéken (a Szent László plébániatemplomtól távolabb) laktak. Kezdetben az itt álló iskola két tantermét kapták meg, hosszú időn keresztül ezeket használták kápolna céljára. Az önálló egyházközség és lelkészség 1929-ben alakult meg. 1938-ban új iskola építésére kerül sor, ennek köszönhetően a lelkészség a régi iskola teljes épületét megkapja. 1931-ben telket vásárolnak, melyen kultúrházat építenek, és felmerül a templomépítés gondolata is, azonban a világháború keresztülhúzza a terveket. A háború befejeződése után, mind a telket, mind a kultúrházat államosítják. 1972 és 1976 között teljes belső átalakításra és felújításra kerül sor. A lelkészség 1996-óta plébánia.

Cím: 1103 Budapest Kada utca 25.

Telefon: 1/260-7905

E-mail: szcsplebania@t-online.hu

Miserend: http://miserend.hu/?templom=849

Forrás: esztergomi-ersekseg.hu

Lengyel Nemzetiségi templom

A huszadik század elején a jobb megélhetés reményében hozzávetőlegesen 150 000 lengyel kivándorló keresett hazánkban menedéket, ebből nagyjából 40 000 Budapesten telepedett le. A kőbányai üzemekben és kőfejtőkben dolgozó kolónia katolikus tagjai 1907-ben kérvényezték, hogy a Conti kápolnában tarthassák szertartásaikat. 1908-ban Wincenty Danek lengyel származású papot nevezték ki lelkésznek, aki 1914-ben engedélyt szerzett egy önálló római katolikus lengyel templom megépítéséhez. Az első világháború kitörése miatt az építkezés nem kezdődhetett meg, de a megkezdett gyűjtés (akadozva ugyan) továbbra is haladt. Végül lengyelországi és Amerikában élő lengyelek (akiket Danek plébános két alkalommal is felkeresett az ügyben) támogatásából összegyűlt az összeg, amiből 1925-ben Árkay Aladár tervei alapján megkezdődhetett az építkezés. A templom felszentelésére 1930 augusztusában, August Hlond Lengyelország bíboros-hercegprímása által került sor. 1952-ben Rákosiék elvették ugyan a lengyelektől, de továbbra is templomként működhetett, így épségét viszonylag megőrizhette, egészen addig, míg a lengyel közösség újból birtokba vehette 1989-ben. 1989. és 1991. között sor került egy mindenre kiterjedő felújításra, ezt követően az épületet utoljára 2008-ban újították fel.

A templomkertben Wincenty Danek mellszobra áll, melyet a lengyel kolónia halálának 60. évfordulója alkalmából állított. Az Óhegy utcára néző kerítés mellett látható a lourdesi barlangot jelképező installáció, benne Szűz Mária szoborral. A templom stílusa enyhén szecessziós, a bejárat lépcsőn közelíthető meg. Ettől balra négyszögletes bástyaszerű torony emelkedik, a sekrestye mellett pedig hengeres bástya látható kúp sisakkal a tetején. A kétszárnyú bejárati ajtón belépve, az előtérben balra a templom felépítését anyagi hozzájárulásukkal segítő személyek, cégek, intézmények neve, valamint az első plébános Wincenty Danek és a templomot felszentelő August Hlond emléktáblái láthatók. A főhajóban Palka József és Dobsa Béla által készített lengyel és magyar boldogokat és szenteket ábrázoló festett ablakokat láthatunk. A szentély előtt enyhén csúcsíves diadalív, rajta magyar és lengyel címerpajzsot tartó angyalok képe. Alattuk, festett szalagsávban az „Oltalmad alá futunk” felirat olvasható két nyelven. Az oltárt a Czestochovai Madonna képe díszíti.

A templom külső falán látható emléktábla annak a 22 000 lengyel katonatisztnek és tudósnak állít emléket, akiket a szovjetek Katynban valamint más tömeggyilkosságok helyszínein végeztek ki. A tábla felszentelésére és megkoszorúzására 2008. november 9-én (a november 11-i lengyel nemzeti ünnep alkalmából celebrált mise után) került sor. Az emléktábla készítője az idén 98. születésnapját ünneplő Nizalowski Ernő többszörösen kitüntetett (pl. a Lengyel Hadsereg Hőse) katonatiszt, tolmács, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat kőbányai szervezetének egyik vezetője.

Forrás: templom.hu, wysocki.hu, wikipedia

Mindenki Temploma

A kőbányai hitközség a 19. század derekán alakult, első imaházát az 1860-as években építette. A hitközség tagjainak rohamosan emelkedő száma (kb.3000 fő) a századfordulóra szükségessé tette egy zsinagóga felépítését, ezért 1904-ben kérvényezték az építés engedélyezését. Az engedélyt azzal a kikötéssel kapták meg, hogy az épületet hat éven belül kötelesek felépíteni. Az építkezés helye adott volt, mivel öröklés útján a hitközség tulajdonába került a Cserkesz és a Román utca sarkán álló telek. Az építkezés mielőbbi megkezdése érdekében adománygyűjtésbe kezdtek, melyhez kőbánya keresztény lakossága is szép számmal csatlakozott, valamint a főváros is hozzájárult a költségek mintegy egytizedével. Az alapkő letételére 1909-ben került sor, 1910-re pedig el is készült az épület. Bár az őszi ünnepek már itt kerültek megrendezésre, a hivatalos megnyitás csak 1911-ben történt meg. A hitközség zsidó magániskolát, jótékonysági egyesületet, aggok házát és egy 100 főellátására alkalmas népkonyhát is üzemeltetett. 1920-ban ugyan a tető leégett, de rendbehozatala még ugyanabban az évben megtörtént. A pezsgő kulturális, jótékonysági és hitéletet a zsidók jogfosztásai, majd a háború eseményei szakították meg. A harcok az épületet is megviselték, 1944 novembere után (valószínűleg Budapest ostroma alatt) a kupolát két bombatalálat, a falakat pedig számos, gépfegyvertől származó lövés érte. Pontos adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a közösségből hányan élték túl a holokausztot, de a 60-as évekre a zsinagóga elnéptelenedés miatt megszűnt.

1964-ben a Földművelésügyi Minisztérium megvásárolta az épületet, amely sokáig a legkülönfélébb célokat szolgálta. Először mezőgazdasági múzeumként működött, majd színház lett, de használták az MTV raktáraként is. 1974-ben ugyan védetté nyilvánították, ennek ellenére a használók még a legszükségesebb állagmegóvást sem végezték el, így a 80-as évekre az állapota erősen leromlott.

Pozitív elmozdulást az 1989-es rendszerváltás hozott. Ekkor vásárolta meg az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sion Gyülekezete (ma Mindenki Temploma Gyülekezete) és az Emberbarát Alapítvány (ez utóbbit Bereczki Sándor lelkész anyósa, Lóránt Miklósné hozta létre). A romos épületegyüttes helyrehozatala bel – és külföldi adományokból, nagyarányú svéd segítséggel és tetemes mennyiségű önkéntes munkával sikerült. Az ünnepélyes megnyitásra 1991. április 19-én (a munkálatok megkezdése után mindössze 11 hónappal) került sor. A felújított templom a Mindenki Temploma Gyülekezetnek, a volt rabbi-épület pedig az Emberbarát Alapítványnak és az általa létrehozott és működtetett Alkohol-és Drogrehabilitációs Intézetnek ad helyet. 2006. március 13-án Bereczki Sándor a gyülekezet lelkésze, a szenvedélybetegek között végzett odaadó munkájának elismeréseképpen a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését vehette át.

A templomban, az utóbbi években számos tudományos konferencia, képzőművészeti kiállítás és komolyzenei jótékonysági koncert zajlott valamint ökumenikus találkozókat is rendeztek.

Cím: 1105 Budapest Cserkesz utca 7-9.

Telefon: 1/431-9792

Honlap: http://www.mindenkitemploma.hu/

E-mail: mindenkitemploma@mindenkitemploma.hu

Forrás: mindenkitemploma.hu, wikipedia, templom.hu