Érdekes kérdéseket vetnek fel Szijjártó Péternek minapi nyilatkozatai, melyek az ellenzéket akarták kigúnyolni, amiért azok vagyonosodási vizsgálatnak vetnék alá az államtitkárt, annak apropóján, hogy vajon hogyan sikerült egy év alatt a nagyjából 10 milliós nettó jövedelméből, 16 milliót megtakarítani.

Hogy ez a gúnyolódás milyen „színvonalúra” sikeredett, arra talán nem is érdemes szót vesztegetni, a nyilatkozó személye ezt amúgy is sejteni engedi.

Elsőként Szijjártó sajtófőnöke, Fülöp Judit fejtette ki, hogy Budai Bernadett és Gréczy Zsolt „gátlástalanul hazudoztak, és láthatóan rendkívül rossz viszonyban vannak a számokkal”. (A stílus természetesen a szokásos - gondolom, ez felvételi követelmény lehet arrafelé). Majd közölte: Szijjártó Péter befektetési portfóliójának napi piaci árfolyama 2012. december 31-én 62 758 515 forint volt, az év közben realizált hozamokat és havi fizetéseiből megtakarított összegeket az államtitkár folyamatosan újra befektette. Az így létrejött befektetési portfólió napi piaci árfolyama 2013. december 31-én 78 187 329 forint lett.

Először a miatt zavarodtam össze, hogy ha van egy ilyen pénzügyi zsenije az országnak, mint az 1978-as születésű Szijjártó Péter, aki 34 éves korára már több mint 62 millió forinttal rendelkezett (és ez csak a megtakarításainak az összege volt), mára pedig ezt feltornázta több mint 78 millióra, hogy lehet, hogy nem ez az ember kezeli az ország pénzügyeit. Mindezek fényében az, hogy Orbán Viktor nem erre az emberre bízta az ország gazdaságának irányítását, felér egy hazaárulással!

Másodszor akkor hökkentem meg, amikor mind Szijjártó, mind Fülöp azt fejtegette, hogy „Az államtitkár szívesen átküld az egyetemi tanulmányai idejéből megmaradt néhány közgazdaságtan tankönyvet az MSZP székházába.” Mivel Szijjártó 2002-ben diplomázott, gyanítom, hogy az általa is említett tankönyvek még nem az unortodoxia jegyében íródhattak. Akkor most, hogy is van ez? Az országnak jó az unortodox gazdaság, de azért a magánvagyonunk gyarapodását mégis inkább a régi közgazdasági tételekre alapozzuk (ráadásul meglehetősen látványos eredménnyel)?

Végül pedig, nehogy félreérthető legyek, rögtön kijelentem, egyetértek azzal az igénnyel, hogy Simon Gábor vagyonának eredetéről kiderüljön az igazság. Még akár azt is hajlandó vagyok elfogadni, hogy ez bizonyos mértékig figyelemelterelés az ellenzék részéről. Ettől függetlenül a folyamatosan az országgal szembeni nemzetközi kettős mércéről siránkozó Fideszeseknek is tudomásul kell venniük, hogy amennyiben felmerül a gyanú, akkor bizony Szijjártónak is ugyanúgy el kell számolnia a vagyongyarapodásával, mint Simonnak, vagy bárki másnak. Azonos mércével!

Leslie Priest