Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A Duna nem határolja. Szomszédos kerületek: VIII., IX., XIV., XVI., XVII., XVIII. és XIX.
FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK
Jellemzően sík területű, tengerszint feletti legnagyobb magassága 148 méter. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat (mészkő), a tégla- és cserépgyártás (agyag). A kerületen átfolyik a Rákos-patak. Újhegyen egy bányató (Mély-tó) is található, ahol betelepített halak várják a horgászokat.
JELKÉPEK
NÉPESSÉG
Teljes népesség: 81 475 fő (2012. január 1.)
Népsűrűség: 2506 fő/km²
Terület: 32,50 km²
Kőbánya teljes területe nem lakott, köszönhetően a temetők, a parkok (2 675 000 m², tehát a kerület területének 8,2 %-a), a fegyház, a gyártelepek által elfoglalt és a teljesen üres, parlagon heverő területeknek.
Nemzetiségi önkormányzattal is rendelkező nemzetiségek: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin.
Nagy lélekszámú kínai és vietnami betelepülő is van a kerületben, általában megtartják az anyaországuk állampolgárságát.
Tovább színesítik Kőbánya multikulti lakosságát török, arab és afrikai letelepedők is.
A nemzetköziség ékes bizonyítéka a nagyszámú kulturális, hitéleti és szakmai civil szervezet is.
A X. KERÜLET TÖRTÉNETE
Kőbánya történetének kezdetéig egészen a középkorig kell visszanyúlnunk. A terület első említésével (KEWER – KŐÉR) IV. Béla adománylevelében találkozhatunk, aki 1244-ben Pest városának ajándékozta megművelésre. Ennek emlékét a mai Kőér utca neve őrzi. A területet adottságai több fontos tevékenység kibontakozására tették alkalmassá.
Kőbányászat
Nevéből következően tehát már a 13. században ismertek voltak kőbányái. Mivel a földtörténeti középkorban a Kárpát-medence nagy részét tenger borította (ezen a részen pedig tengeröböl lehetett), nagy mennyiségben rakódtak le itt a mészvázas csigák maradványai. Az újkorban pedig ezt a réteget agyag borította be. A terület a 17. században a felsővattai Wattay család birtokába került (akik történetüket egészen az avar korig vezethették vissza). A Rákóczi-szabadságharc alatt Wattay János (a vármegye első kuruc alispánja) irányította Kőbánya életét. A gyarapodó város egyre növekvő építőanyag igénye nyomán a kitermelés a 17. század folyamán egyre intenzívebb lett. Az itt kitermelt kövekből szállítottak pl. a kecskeméti református templom falához (a budai pasa külön engedélyével). Szintén az itteni alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az Egyetemi Könyvtár, és a Lánchíd pilléreinek felső része. A kitermelés kezdetleges módszerei és szervezetlensége miatt a 19. század végére annyira veszélyessé vált a bányászat, hogy 1890-ben rendeleti úton tiltották meg a további munkálatokat.
Kőbányai lebegő vasút
Az 1827. augusztus 20-i próbán a 448 mázsányi kővel, gabonás zsákkal, hasábfával, négy hordó borral, negyven mázsa gyapjúval és némi téglával megrakott hét kocsit két ló könnyedén elhúzta.
Borászat
A kitermelés következményeként megmaradt pincék és üregek remek alapot teremtettek a borászat és a sörfőzés számára. A pincerendszer hossza akár a 33 kilométert is elérheti. Azért a feltételes mód, mert teljes egészében még a mai napig sincs feltérképezve. A 19. század derekán a szőlőtermesztés virágkorát élte Kőbányán. A pesten fellehető szőlőültetvények 80%-a helyezkedett itt el. A pestiek kedvelt kirándulóhelye volt a kőbányai borvidék. A mai napig utcák őrzik Kőbánya két szőlőhegyének (Ó-hegy, Új-hegy) nevét. A 148 méter magas Ó-hegy legmagasabb pontján látható a kerület egyik nevezetessége, az 1844-ben, romantikus stílusban épült Csősztorony (ma országos védettségű műemlék). Felépítését a korabeli tolvajok szőlőültetvényeken történő garázdálkodásainak megakadályozása tette szükségessé. A Csősztorony Kőbánya címerében is látható. Az Ó-hegy szőlőskertjeit korábbi tulajdonosától 1859-ben Perlmutter Jakab vásárolta meg, aki 1862-ben Dreher Antalnak adta el.
Sörgyártás
A kőbányai sörgyártás története több mint másfél évszázadra nyúlik vissza. Az első serfőzdét két sógor, Barber és Klusemann nyitotta meg 1854-ben a Jászberényi úton. Alig egy évvel később a Schmidt-féle Kőbányai Serház Társaság is üzemet nyitott az egykori kőfejtő helyén. Ez utóbbi hét évvel később már Dreher gyár néven üzemelt. A két cég mintegy 70 éven keresztül (az 1923-as egyesülésükig) folyamatosan versenyben állt egymással. Az egyesülés után a cég a sörpiac 66 %-át birtokolta, majd a Fővárosi Serfőzde részvényeinek 1934-es megvásárlásával 75 %-ra nőtt a piaci részesedése. Az 1948-as államosítás után Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat néven működött tovább. A Dreher márkanév a rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1987-ben jelent meg ismét. 1993-ban Dél-Afrika egyik legnagyobb sörvállalata, a South African Breweries (SAB) vásárolta meg a vállalat részvényeit, melynek neve a Kanizsai és a Kőbányai Sörgyár egyesülése után Dreher Sörgyárak Rt. lett. 2002-ben a SAB és a Miller Brewing Company egyesülésével a magyar gyár a világ második legnagyobb sörgyártó vállalkozásának lett a része. Napjainkban a sörgyártás a legmodernebb technológiai eljárásokkal készül az eredeti állapotba helyreállított ipartörténeti értékű épületekben.
Sertéskereskedelem
Akármilyen különösen hangzik, a magyar sertéstenyésztés nem számit hagyományosnak, a 19. század elejéig szinte egyáltalán nem beszélhetünk róla. A fellendülés a század közepére tehető. A ceglédi vasútvonal 1847-es átadása, és annak Kőbányán létesült megállója tenyésztők és kereskedők tömegeit vonzotta, akik a vasútvonal mentén vásároltak telkeket a hizlaldák részére. A legnagyobb telepek emlékét közterületek nevei őrzik, pl. Mázsa tér, Mázsa utca. A hatalmas ólak jelenléte nemhogy riasztóan hatott volna, inkább felpezsdítette a városrész életét. A gazdák és a kereskedők étellel, itallal, szállással történő ellátására sorra nyíltak a vendéglők, fogadók és a szőlőhegyek közelsége is színesítette a hétköznapokat. Egészségügyi szempontból persze nem volt túl szerencsés az emberek és a sertések szoros egymás mellett élése, ezért az elöljáróság 1856-ban úgy határozott, hogy új területet jelöl ki a szállások részére a vasúti töltés másik oldalán, a mai Szállás utca (innen kapta a nevét) környékén. A fejlődés olyan mértékű volt, hogy az 1869-ben alakult Első Magyar Sertéshizlaló Rt. sikeresen vette fel a versenyt pl. az orosz vagy az amerikai konkurenciával is. Az 1880-as években a napi átlag már 1500 sertés bevagonírozása volt. A virágzásnak az 1895-ös sertésvész vetett véget. Az állatállomány létszáma ötödére esett vissza, a szállások kiürültek és nemsokára már azok is képtelenek voltak talpon maradni, akik addig megúszták a csődöt.
Az első igazi gyógyszergyár megtelepedése
Richter Gedeon gyógyszervegyész – külföldi tanulmányútjairól hazatérve – 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői úton az Arany Sas patikát. Laboratóriumában sikerrel kísérletezett állati szervekből kivont (ún. organoterápiás) készítményekkel. 1902-ben hozta sikerrel piacra a Tonogen védjegy alatt a korában világszínvonalat képviselő organoterápiás készítményt.
A siker lehetővé tette, hogy Richter Gedeon családi vállalkozásként gyógyszergyárat alapítson Budapesten a Gyömrői út – Cserkesz utca közötti területen. A termékpaletta kibővült: fertőtlenítő szertől (Hyperol) a láz- és gyulladáscsillapító Kalmopyrin védjegyes termékig.
A családi vállalat 1923-ban alakult részvénytársasággá, ezáltal a termékfejlesztésre és a vállalati akvizícióra elegendő tőke jutott. A cég exportjára jellemző, hogy 34 államban tartott fenn bizományi raktárt. Richter Gedeon 1944-ben a nyilasterror áldozata lett.
A második világháború után a gyárat államosították és összevonták néhány, szintén államosított kisebb vegyi üzemmel (Rex, Egger, Magyar Pharma). A budapesti ipar dekoncentrációjával összefüggésben 1967-ben a termelés egy részét kihelyezték Dorogra.
A gyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták és a rendszerváltásig a gyár belföldön a Kőbányai Gyógyszerárugyár nevet, külföldön, valamint iparjogvédelmi jogok jogosultjaként (csak formálisan) a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-t, illetve ennek idegen nyelvi megfelelőjét használták.
Az államosított vállalat termelésének több mint 3/4 részét exportálták. Saját fejlesztésű termékei közül kiemelkedik: Ahistan, Humacthid (szintetikus ACTH hormon), Cavinton.
A termelés jelentős része más szintetikus előállítású gyógyszerekből állt, de a gyár fejlesztette ki az egykor olyan sikeres Fabulon illetve Fabulissimo kozmetikai termékeket, a szabadalmazott Richtofit termék családot, továbbá növényvédő szereket is előállított, elsősorban a dorogi gyáregységben.
A rendszerváltás óta is megőrizte a cég belföldi és számos külföldi piaci pozícióját. Egyike a kutatás és innováció iránt leginkább elkötelezett magyar vállalatoknak.
Városrésszé válás
Kőbánya 1850. január elsején Nagy-Budapest létrejöttével egy csapásra a főváros belső kerületévé vált, ma is itt (a Martinovics téren) található Budapest mértani közepe.
A szőlőhegyek (Ó-hegy, Új-hegy) környéki területek felparcellázása az 1850-es években kezdődött, ami új lendületet adott a fejlődésnek. Az 1873-as egyesítés eredményeként az addig önálló település Budapest 10. kerülete lett. Ennek köszönhető a lakosság számának szinte robbanásszerű növekedése, alig 40 év alatt több mint a tízszeresére. A rohamos fejlődés új kihívások elé állította a városrészt. Az egyik legszemléletesebb példa az iskolák száma. 1908-ban a Budapesten található 167 elemi iskolából Kőbányán mindössze három működött, így ebből a szempontból ez volt a legrosszabb helyzetben lévő kerület. A tankötelesek 40%-a be sem iratkozott, középiskola pedig egyáltalán nem volt. A nehézséget az 1907-ben alapított Szent László Gimnázium enyhítette, amelynek 1915. óta a Lechner Ödön tervei alapján készült épület ad otthont. A 19. század a nagy gyáralapítások időszaka is volt, így a betelepülő lakosság túlnyomó része is a munkások közül került ki. A lakáshelyzet még a 60-as években is nyomorúságosnak volt mondható. A gondokat a 70-es, 80-as években állami lakásépítésekkel, lakótelepekkel igyekeztek enyhíteni.
Séták Kőbánya múltjában
http://centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=1952f1ae5
http://centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=5aefda6dd
http://centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=353d97715
http://centrumtv.hu/centrumtvvideo.php?vid=b7a0797c8
OKTATÁS, KULTÚRA, VALLÁSI ÉLET
Számos köznevelési és közoktatási intézmény mellett két felsőfokú oktatási intézménynek ad otthont kerületünk (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Szent Pál Akadémia), valamint a CEU (Közép-Európai Egyetem) Szálló és Konferenciaközpontja is Kőbányán található.
A kerület jól ellátott művelődési házakkal, sportolási lehetőséggel. Sajnálatos módon moziba más kerületekbe kell látogatni. A múzeumok mellett gondozott parkjainkban szobrok és emléktáblák is találhatók szép számmal.
Építészeti örökségünk néhány kiemelkedő példája többek között a Szent László templom, a Zsinagóga, a Conti kápolna, a Dreher villa, Szent László Gimnázium épülete, a Martinovics tér 4/A szám alatti, valamint az Állomás és Hölgy utca épületei.
A kerületben több felekezet is megtalálható: római és görög-keleti katolikus, református, evangélikus egyházak mellett például buddhisták, iszlám és zsidó vallásúak is élnek Kőbányán, továbbá a Hit Gyülekezetének is a X. kerület az otthona.
GAZDASÁG
A XIX. század második feléig a kőfejtés, a téglagyártás, a szőlőművelés és a sertéskereskedelem jellemezte Kőbánya iparát, gazdaságát. Ezek kifutását követően olyan új iparágak telepedtek meg, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a villamossági ipar. A rendszerváltás óta az ipari jelentősége folyamatosan csökken, ma az ipart már csak a gyógyszer-, sör- és vegyipari gépgyártás képviseli a kerületben. Természetesen sok kisebb (ipari és egyéb ágazati) cég van még jelen Kőbányán, azonban ezek nem gyár és cégóriások.
Jelentősebb cégek és gyárak Kőbánya múltjából:
Vas és gépipar: Ganz Vagongyár, Máv Gépgyár, ma GANZ Holding a VIII. kerületben; Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.; Magyar Radiátorgyár Rt.; LAMPART Zománcipari Művek, ma LAMPART Vegyipari Gépgyár Zrt.; Elzett Fémlemezipari Művek; Budapesti Vegyipari Gépgyár.
Téglagyártás: Drasche Kőbányai Tégla-, Porcelán- és Anyagipari Rt.; Kőbányai Téglagyár, később Épületkerámiaipari és Burkolóanyagipari Vállalat; Magnezitipari Művek.
Vegyipar és gyógyszeripar: Magyar Ruggyantaárugyár; Richter Gedeon Vegyészeti gyár, ma Richter Gedeon Nyrt.; Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt., később EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, ma EGIS Gyógyszergyár Nyrt.; Phylaxia Szérumtermelő Rt., ma Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt.
Élelmiszeripar: Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.; Barber és Klusemann Serfőzőház; Első Magyar Részvényserfőzde; Polgári Serfőző Rt.; Dreher Kombinát, később Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később Kőbányai Sörgyár, ma Dreher Sörgyárak Zrt.; Maul Kakaó- és Csokoládégyár Rt., később Budapesti Keksz- és Ostyagyár; Magyar Édesipar, később Duna Csokoládégyár; Budapesti Konzervgyár, később Duna Konzervgyár, később Globus Konzervipari Rt.; Növényoaj- és Szappangyár, később Kőbányai Növényolajgyár, később Cereol Növényipari Rt.; Kőbányai Dohánygyár.
Villamossági és híradástechnikai ipar: Egyesült Villamosgépgyár (EVIG); Engel Károly Alkatrészgyár N. V. Műszergyára (EKA); ORION Rádió és Villamossági Vállalat; REMIX Rádiótechnikai Gyár; Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.; Finommechanikai Vállalat.
Egyéb ágazatok: Budapesti Lakásépítő Vállalat (BULAV); KIPSZER Építési Rt.; HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt., ma Hungexpo Zrt.; Athenaeum Nyomda Rt.; Hungarocamion Rt.
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
A kerület városközpontjai:
Kőbánya alsó, vasútállomás (korábban: Kőbánya, városközpont): buszpályaudvar (helyi), villamosmegálló, vasútállomás
Kőbánya-Kispest (a köznyelvben: KöKi): buszpályaudvar (helyi és távolsági), a 3-as metró végállomása, vasútállomás
Örs vezér tere: buszpályaudvar (helyi), a 2-es metró végállomása, villamosmegállók, HÉV
Metróállomások a kerületben:
2-es Metró: Pillangó utca, Örs vezér tere végállomás
3-as Metró: Népliget, Ecseri út, Pöttyös utca, Határ út, Kőbánya-Kispest
A kerület vasútállomásai: Kőbánya alsó, Kőbánya felső, Kőbánya-Kispest, Rákos
VÁROSRÉSZEK
Budapest X. kerülete összesen 11 városrészből épül fel, amik a következők: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő és Újhegy.
HÍRES EMBEREK
Szekrényessy Károly (1867-1938) Kőbánya ismert mecénása, részvénytársaság tulajdonos, földbirtokos. Régi magyar nemesi családból származott. Kőbánya első kórházát ő alapította és tartotta fenn a Mázsa téri több holdas földterületén. Kőbánya valamennyi egyházának lelkes támogatója, a katolikus és református templom építésének kiemelkedő adományozója. A református templom országos hírű orgonáját saját költségén állíttatta. Részt vett Kőbánya villamosításában, majd valamennyi jótékonysági és gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja, vagy elnöke. Hölgy utca 18-as számú, 1905-ben építtetett háza helyi védettség alatt áll.
Richter Gedeon gyógyszervegyész (1872-1944) 1872. szeptember 23-án, Ecséden született. Szülei halála miatt 1873-tól árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerészgyakornok volt. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit. 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. 1907-ben Kőbányán, a Cserkesz u. 63. szám alatt felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháború elején a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.
1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől (zsidótörvények miatt), majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. Még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Decemberben kivégezték a nyilasok, másokkal együtt a Dunába lőtték. 1972-ben, születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és a volt Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.
Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvese-hormon kivonatát (adrenalin), a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban.
Marchenke Vilmos (1842-1915), korának elismert kőfaragó mestere volt. Olyan ismert építészekkel dolgozott együtt, mint Ybl Miklós, Steindl Imre vagy, Feszl Frigyes és Lechner Ödön . Ezekkel a nagyságokkal nem akármilyen épületeken dolgozott: az Országház (1891 végétől folyamatosan érkeztek Pécsről (Zsolnay) a Marchenke által mintázott építészeti kerámiaszállítmányok az Országház belső udvaraiba, majd később az enteriőrökbe is szobordíszek formájában), az Opera, a János kórház. A Szent László templom épületdíszeit, az oltárt és a szószékét is ő formázta.
Az említett díszek egy különleges eljárással készültek, lényegében öntvények. Így Marchenke elkészítette a mintát, erről negatív formát készített, azt elvitték a Zsolnay porcelángyárba, ott kiöntötték, kiégették, mázazták, újra kiégették, s úgy hozták vissza. Az Állomás utcán és a Hölgy utcán végigsétálva, érdemes a tekintetet a magasba emelve felfedezni Marchenke alkotásait.
Wartha Vince, a Műegyetem vegyész tanára volt, ő is itt élt Kőbányán, egyes források szerint megbízást kapott a Zsolnay gyártól egy új máz kidolgozására, más források szerint ő csak ellenőrizte és engedélyezte azt. Így áll össze a Kőbányához köthető nagyon erős vonal: Marchenke formázott, Zsolnay kivitelezett, Ybl, Lechner vagy Steindl tervezett.
Wartha Vince felesége nem más volt, mint a szintén kőbányai illetőségű dr. Hugonnai Vilma grófnő , az ország első női orvosa.
KŐBÁNYA DÍSZPOLGÁRAI
Dr. Palkovits Miklós
Budapesten, Kőbányán született 1933. december 05-én, egy Előd utcai házmestercsaládba. Tanulmányait kerületünkben végezte, itt érettségizett, a Szent László Gimnáziumban. Ezt követően a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, 1958-ban az általános orvostudományi karon. Bővebben
Miksó Sándor címzetes apát
1934. március 12-én született Héderváron. Esztergomban szentelték 1958 júniusában. Ezt követően káplánként Budapest-külsőFerencvárosban 1962-ig, majd Kemencén, majd Budapest-Városmajorban szolgált. A kőbányai Szent László Plébánia Templomba 1977-be került, ahol 2009-ig, nyugállományba vonulásáig teljesítette papi hivatását. Címzetes apáti tisztet 1985-ben kapott. Bővebben
Turi György
A KSC úszóedzője, több olimpiai és világbajnok mestere: Kőbánya díszpolgára
Kanizsa József
Író, költő, a Magyar Kultúra Lovagja: Kőbánya díszpolgára
Deák Bill Gyula
Budapesten, Kőbányán született. Állandó eposzi jelzője a hazai rock életben: "a magyar blues-király". Ő az egyetlen magyar énekes, akinek – amerikai kritikusok szerint – fekete hangja van. Bővebben
Bereczkiné Lóránt Ágnes
Született: 1948. augusztus 7-én Cserhátsurányban.
Tanulmányok: Budapesten érettségizett, gyülekezeti munkás-képző iskolát végzett, majd narkológusnak tanult.
Pályafutás: református lelkész, majd az Emberbarát Alapítvány titkára. Több, a férje által írt könyv társszerzője, de önálló tanulmányai is megjelentek. Bővebben
Bereczki Sándor
Született: 1935. november 6-án Hódmezővásárhelyen
Tanulmányok: a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett, majd teológus diplomát szerzett, később narkológusnak tanult.
Pályafutás: drogszakértője az európai uniós Pompidou-csoportnak, drogtanácsadó a szlovákiai háziorvosi képzésben. Az Emberbarát Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Díjak: Miniszteri Oklevél (2001), Köztársasági Arany Érdemkereszt (2006).
Prof. Dr. Szabó Miklós
1942-ben született Tiszadorogmán. Általános iskolai tanulmányait követően 1956-ban a II. Rákóczi Ferenc katonai Középiskolában tanult tovább. 1964-ben az akkori Egyesített Tisztiiskolán végzett gépkocsizó lövészeti szakon kitüntetéses oklevéllel, miközben jeles eredménnyel diplomázott a szegedi Tanárképző Főiskolán földrajztanárként. Bővebben
Pintér Jánosné
1947. október 20-án született Letkésen. Általános iskolai tanulmányait követően Esztergomban érettségizett. Szüleitől kapott szilárd értékrendje segítette abban, hogy az embereket segítő ápolónői pályát válassza élethivatásának. Az ehhez szükséges szaktudást a Vámos Ilona Ápolónőképzőben szerezte meg. Bővebben
Kiss József
1933. december 15-én született Budapesten. Alap, majd középfokú tanulmányait követően villamosmérnöki és gazdaságmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Munkássága, életútja teljesen Kőbányához kötődik. 25 évet dolgozott kőbányai nagyvállatoknál, ebből 21 évet az EVIG-ben, négy esztendőt a LAMPART-ban. Bővebben
Dr. Orbán István
Vegyészmérnök, címzetes egyetemi tanár az EGIS Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója. 1939-ben Budapesten született és 1961-től kötődik Kőbányához. Akkor lett ugyanis az EGIS Gyógyszergyár ösztöndíjasa, majd a termelés folyamatát végigjárva műszaki igazgató, ezután igazgató, 1985-től pedig vezérigazgató. Bővebben
Varnus Xaver
Orgonaművész 1964-ben Kőbányán született. Iskoláit is itt végezte, zongorázni a Kőbányai Zeneiskolában tanult. Orgonához először az Ihász utcai református templomban ült. Budapesten és Párizsban tanult, tanárai Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, illetve Pierre Cochereau és Lorenz Holzenbach voltak. 1977-től koncertezik. Bővebben
Póka Egon
Weiner Leó-díjas zeneszerző, előadóművész, a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója. Kőbányán született 1953-ban és egész életével ide kötődik. Kőbányán járt iskolába, itt kezdte zenei tanulmányait, itt sportolt és ebben a kerületben alapított családot. Bővebben
Horváth Károly
Liszt Ferenc-díjas zenész, énekes, ahogyan mindenki ismeri: Charlie. Ónodon született 1947-ben, de gyermekkorát már Kőbányán töltötte. Fiatal zenészként zenekarával a Kőbányai Ifjúsági Klubban gyakran fellépett. Klasszikus hangszeres zenét tanult, eleinte trombitált. Bővebben
Cserháti Zsuzsa
Énekes, az ún. második magyar popgeneráció kiemelkedő képviselője volt. Budapesten született és sok szállal kötődött Kőbányához. Anyai nagyapja a Kőbányai Sörgyár igazgatója volt, édesanyja a X. kerületi Ingatlankezelő Vállaltnál dolgozott. Gyermek- és ifjúkorát Kőbányán élte le, a Harmat utcában lakott, itt járt általános iskolába. Bővebben
Kovács Ágnes
Az olimpiai bajnok és világbajnok úszónő 1981-ben Budapesten született. Több mint 10 évig a Budapesti Spartacus Sport Club versenyzője volt, 2005. január 1-jétől a Kőbánya SC sportolója. 1995. óta vesz részt világversenyeken, eredménylistája egyedülálló. Hétszeres Európa bajnok, 1998-ban és 2001-ben a 200 m-es mellúszásban világbajnokságot nyert, 1996-ban olimpiai bronzérmes és 2000-ben Sydneyben a 200 m-es mellúszás olimpiai bajnoka.
Ütő Endre
Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott főigazgatója 1937-ben született Budapesten. Gyermek- és ifjúkorát Kőbányán töltötte, a Pongrác telepen lakott. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Zeneművészeti Főiskolán és Rómában énekelni tanult. A Magyar Állami Operaház magánénekese volt, 1964-től megbízott igazgatói, illetve főigazgatói kinevezéséig. Bővebben
Kovács István
Olimpiai bajnok, világbajnok ökölvívónk 1970-ben született Kőbányán. Élete első 14 évét is itt töltötte, itt járt óvodába és általános iskolába. Tíz éves kora óta sportolt rendszeresen és az ökölvívást is Kőbányán kezdte az Egyesült Villamosipari Gépgyárba (EVIG), 1982. év elején. 1988-tól a Vasas versenyzője volt. Bővebben
Hofi Géza (1936-2002)
Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész volt. Színész, humorista, egy új típusú közéleti kabaré megteremtője. Bővebben
dr. Zárday Imre (posztumusz) (1902-1968)
Orvos, nemzetközileg elismert szívgyógyász, a magyar kardiológia életre keltője és fejlesztője. 1945-ben került a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. belgyógyászati osztályának élére, amely 1948-tól kizárólag szívbetegeket kezelő, gyógyító osztályként működött. Bővebben
Pillich Lajos
Vegyészmérnök 1913-ban született Székelyudvarhelyen, 1907-ben költözött Kőbányára, és 1935-től dolgozott a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-ben. Bővebben
dr. Lange Nándor
Orvos-biológus, főiskolai tanár, biológia szakos tanár, aki 1949-től tanított a Szent László Gimnáziumban, és tanárként, tudósként, emberként is tanítványai, kollégái példaképévé vált. Bővebben
TESTVÉRVÁROSAINK
Wolverhampton (UK), Vinkovci (HR)
Források: Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény, Verbai Lajos, wikipedia, kobanya.hu
